Órákat tudnék mesélni a felkészülés heteiről, napjairól is (mi kell ahhoz, hogy valaki egyáltalán benevezzen egy ilyen eseményre, mikről kell lemondani, hogyan lehet mentálisan felkészülni, mennyit kell edzeni, milyen minőségben, stb.), de most inkább magán a versenyen szerzett tapasztalataimat szeretném megosztani veletek.

Harminc kilóméterig nagyjából tudtam mire számíthatok, hiszen hetente legalább egyszer futottam ilyen távot a felkészülés alatt (egy tapasztalt futócimborám tanácsolta, hogy nem kell 30-35 km-nél többet futni felkészülés alatt, hiszen onnan már csak 10 km a cél, az majd behúz magához), szóval végső soron csak negyed ízig vágok bele az ismeretlenbe. Na jó ez így egy kicsit túlzás, hiszen többnyire egyedül vagy másodmagammal szoktam futni, és azzal a faktorral, hogy a tömeg igencsak magával tud ragadni futás közben, nem számoltam.

Mindenesetre reggel 8 előtt néhány perccel már mosolyogva, felkészülten és tele önbizalommal vártam a rajtot. Előzőleg a lábamat SunBreeze balzsammal, Kandesn kéztisztító zselével (a benne lévő fűzfának köszönhetően gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású) és mélyhidratálóval kentük be, ami azért volt nagyon fontos, hogy a balzsam serkentse a keringést a lábaimban, melyet a mélyhidratálóval tudtuk a legmélyebb szövetekig is eljuttatni. Közvetlenül a rajt előtt 1 fiola Evergreent még benyomtam, hiszen elég sok oxigénre lesz szükségem a futás alatt, így fontos volt, hogy valamivel a légzőszervemet is megtámogassam és felkészítsem az extrémebb igénybevételre, valamint 2 db SportCapsot, ugyanis az ízületeimnek is igencsak fontos volt a védelem.

A termékek hatása, illetve a már korábban említett „tömeg hatalma”, olyan extra löketet adott, hogy kb. 25-30 másodperccel gyorsabb kilómétereket futottam, mint azt előre terveztem. Közben kortyolgattam a kis magammal vitt citromos FortuneDelightot is, és azon kaptam magam, hogy a táv felén jócskán a tervezettnél gyorsabban lettem túl. Verseny közben 2-3 alkalommal a családom is frissített (kaptam SportCapsot, Evergreent, Vitafruitot, SunBart), így a lehető legjobb állapotban érkeztem a 35. kilóméterhez, ahol valamiért elvesztettem a kontrollt és szétesett a légzésem, aminek következtében elkezdett szúrni az oldalam, így kénytelen voltam egy kicsit belesétálni. Ez sem volt olyan jó ötlet, hiszen most meg a lábak kezdtek el jelezni, hogy ho-ho, ilyen távon mi meg nem dolgozunk. Itt már fejben kezdtem én is kicsit szétesni, de nagyon motivált, hogy már nincs messze a cél, így hát ha jóval lassabban is, de nekiindultam a maradék 6-7 kilóméternek. A következő 3-4 km egy kisebb pokol volt, főleg, hogy volt benne nem kevés szintemelkedés is, de a táv végén azt kezdtem el tapasztalni, hogy a lábak kezdik visszanyerni az erejüket, és már képes vagyok gyorsabban is futni. Itt már dolgozott bőven az adrenalin is és úgy fejeztem be a versenyt, hogy a célhoz vezető úton már sprintelve futottam. A megállásnak köszönhetően így is 6 perccel kicsúsztam a tervezett időmből, de megcsináltam, lefutottam az első maratonomat.
Egyből Calli és FortuneDelight, hogya a tejsav minél hamarabb kiürüljön az izomszövetek közül, valamint SunBreeze bemasszírozása következett, hogy a lábakban rendbe tegye az esetleges gyulladásokat.

Este még jól esett feltett lábakkal csak pihenni, meg az elvesztett 4000 kalóriának egy bizonyos részét visszapótolni, viszont a termékeknek köszönhetően már másnap képes voltam normálisan járni és akár futni is, hiszen a futás előtt, alatt és után is megfelelően segítették és támogatták a szervezetemet, valamint a verseny utáni regenerálódás is sokkal gyorsabb volt, mint általában. Azóta túl vagyok még egy maratonon és bízom benne, hogy a koronavírus elmúltával még tovább növelhetem a teljesített maratonok számát.

Solymosi Péter
Személyi edző