Mik is azok a „mikrozöldségek”, érdemes-e beépíteni őket az étrendünkbe?

Azt ugyebár tudjuk, hogy a különböző leveles zöldségek (spenót, rukkola, káposztafélék, brokkoli…stb.) fogyasztása nagyon is javallott, kiváló tápanyagtartalmuk miatt. Nos, ezeknek a leveles zöldségeknek, a „még nem felnőtt” verzióit hívjuk mikrozöldségeknek.

Séfként nagyon sokszor találkoztam velük, hiszen a különböző ételek tálalásánál fontos szerepet játszottak, mint dizájn-elemek. Viszont az utóbbi néhány évben, már nem csak a különböző éttermi beszállítók kínálatában találkozhatunk velük, hanem a boltok polcairól is elérhetjük őket. De vajon érdemes-e fogyasztani őket, és ha igen, akkor milyen mennyiségben?

A mikrozöldségeket 2-3 héttel a mag elültetése után szüretelik le, amikor is a föld felszínétől számított magasságuk maximum 5 cm. Bármennyire is kicsinek tűnnek, intenzív ízeket, vibráló színeket és egyedülálló textúrákat adnak az ételekhez. Például: a retek és mustár mikrozöldségek egy kis tüzességet, a rukkola felébreszti az ízlelőbimbókat egy kis borsos ízzel, a borsócsíra pedig, olyan, mint a legfrissebb, napsütötte zöldborsó.

Mennyire egészségesek a mikrozöldségek?

Tápanyagtartalom szempontjából a mikrozöldségek bizonyítják, hogy nagyszerű dolgok sokszor kis csomagban érkezhetnek. Sharon Palmer (a The Plant-Powered Diet szerzője) szerint, a kutatások kimutatják, hogy a növények fiatalabb levelei, bizonyos vitaminokat és antioxidánsokat nagyobb mennyiségben tartalmaznak, mint maga a kifejlett növény.

Az Amerikai Agrikultúrális Minisztérium kutatásában, pedig kimutatták, hogy 1kg koriander és amaránth mikrozöldségek magasabb C-vitamin, béta-karotin és K-vitamin tartalommal rendelkezhetnek, mint 1kg teljesen érett verzióik. De ugyanez igaz a vöröskáposzta mikroverziójáról is C-vitamin tartalom szempontjából. Mindezeken felül a mikrozöldségek jelentős mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot, melyek teltség érzetet okoznak és javítják a mikrobiom működését.

De vajon, ez hogy lehetséges? Palmer szerint: „Mivel a mikrozöldségeket még nagyon fiatal korukban szüretelik, ezért sokkal nagyobb a tápanyag és antioxidáns tartalmuk, mivel a növénynek szüksége van rájuk, hogy teljesen kifejlődhessen.” Mivel a tápanyag és antioxidáns tartalmukat befolyásolhatja a termesztési és szüretelési folyamat, a szállítási körülmények, ezért érdemes minél különfélébb mikrozöldségeket fogyasztani, hogy a lehető legtöbb extra tápanyaggal támogassuk szervezetünket.

Vannak-e hátrányai a mikrozöldségeknek?

Természetesen nem kell lecserélned a brokkolifejet egy bevásárlókocsinyi mikrozöldségre. A legtöbb embernek nehéz lehet (és eléggé drága is, ha nem saját magának termeszti), hogy az összes szükséges, zöldségekből származó tápanyagot mikrozöldségekből vigye be a szervezetébe. Viszont remekül kiegészíthetik az étrendünket. A lényeg, hogy mondjuk egy csirkés szendvicsbe, salátalevél helyett tehetünk káposztacsírát, de az esti vacsoránál a salátánkat készítsük a teljesen érett káposztából.

 

Milyen ételeinket dobhatjuk fel a mikrozöldségekkel?

Jóformán bármelyiket. Akár egy reggeli rántotta vagy omlett mellé is kiválóak köretnek, de feldobják a szendvicseket, salátákat, tortilla-tekercseket, pirítóst, sőt, összeturmixolva remek szószokat, pesztót és különböző zöld smoothie-kat is készíthetünk belőlük.

Bár a mikrozöldségek élelmiszerbiztonsági szempontból kevésbé kockázatosak, mint mondjuk a csírák, mert alacsonyabb páratartalmú körülmények között folyik a termesztésük, fogyasztás előtt mindenképpen érdemes megmosi őket.

Hol lehet beszerezni őket?

Különböző, nagyobb áruházak polcain már lehet találkozni velük, de szerencsére már Magyarországon is több gazda foglalkozik a termesztésükkel, úgyhogy érdemes körülnézni az interneten is, és közvetlenül a termelőtől megvásárolni. Érdemes még megjegyezni, hogy sokkal rövidebb ideig tárolhatóak, mint a kifejlett növények, ezért érdemes 1-2 nap alatt elfogyasztani őket (méretükből adódóan, valószínűleg, ezt nem lesz nehéz betartani).